VII. fejezet: A kutyatartás szabályai, jogi ismeretek
A felelősen gondolkodó állattartó tisztában van a kutyája szükségleteivel, valós igényeivel, és ennek megfelelően tartja őt. Bár a jog szerint a kutya „dolognak” minősül, tisztában kell lenni vele, hogy örülni, érezni, szenvedni képes élőlény. Ha a gazda elhanyagolja állatát, vagy mulasztása miatt az eb másnak kárt vagy sérülést okoz, a gazda felelősségre vonható.
Fontos alapfogalmak
A jó gazda gondossága
Az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelelő életkörülményeket biztosítson, és tartási, takarmányozási igényeit kielégítse (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet). Ez egy olyan fogalom, amelynek kitöltése a jogalkalmazó feladata, esetről esetre, állatról állatra eltérő feltételek, körülmények azok, melyek az adott állat jó tartását, a jó gazda gondosságát megvalósítják.
Állatkárosítás
Az állat testi épségének, szervezetének, pszichikai állapotának vagy viselkedésének tartós, hátrányos megváltoztatása.
Állatkínzás (az Ávtv. értelmében)
Az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása.
Állatkínzás (a Btk. értelmében)
Gerinces állat olyan indokolatlan bántalmazása, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmód alkalmazása, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, illetve gerinces állat vagy veszélyes állat elűzése, elhagyása vagy kitevése.
Állatmenhely
Az elkobzott vagy ideiglenesen megfigyelés alatt tartott állatok kivételével a gazdátlan állatok ideiglenes vagy állandó, ellenszolgáltatás nélkül történő elhelyezésének céljából működtetett intézmény.
Állattartó
Az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli, ide tartozhat pl. állatpanzió dolgozója, kutyára ideiglenesen felügyelő barát is.
Beavatkozás az állaton
Az állat fizikai, élettani vagy pszichikai állapotának megváltoztatása.
Belterület
A település közigazgatási területének helyi építési szabályzatban kijelölt része; jellemzően a település történetileg kialakult, összefüggő, beépített, vagy beépítésre szánt területeit tartalmazza (a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő része külterület).
Az ebek mérete
A kistestű eb a vonatkozó jogszabályok szerint maximum 20 kg, a közepes testű 20-40 kg, míg a nagy testű eb 40 kg feletti testsúllyal rendelkezik.
Kisállat-Egészségügyi Könyv (oltási könyv)
- január 1-jétől kizárólag új típusú, egységes kialakítású, 16 oldalból álló, egyedileg sorszámozott, könyv formátumú dokumentum használható, amelybe fel kell vezetni a tulajdonos és az állat adatai mellett valamennyi oltást, parazita elleni kezelést, a fontosabb egészségügyi bejegyzéseket és kezeléseket is. A kezelő állatorvos mindezt bélyegzőlenyomatával és aláírásával hitelesíti.
Kisállatútlevél
A 2003/803/EK határozatnak megfelelő, EU-ban egységes adattartalmú útlevél, amely kiválthatja az oltási könyvet, ha ugyanúgy vezetik, mint az oltási könyvet.
Közterület
Közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Példaként említve ide tartozik a város utcája, de nem közterület a szántó, legelő.
Mikrochip
Az eb egyedi azonosítására szolgáló elektronikus transzponder.
Szolgáltató állatorvos
Az, akinek állatorvosi diplomája van, tagja a Magyar Állatorvosi Kamarának, van érvényes szakmai felelősségbiztosítása és a kamarai tagszervezeténél úgy nyilatkozik, hogy a szolgáltatási tevékenységben részt kíván venni.
Veszélyes eb
Az állatvédelmi hatóság által egyedileg veszélyesnek minősített eb.
Állatmenhely
Az állatmenhely olyan intézmény, amely az állatvédelem közhasznú feladatának ellátásaként a gazdátlan állat ideiglenes vagy állandó elhelyezését biztosítja és tevékenységét ellenszolgáltatás nélkül végzi, felelősséget vállalva a környezetükben levő emberek és a lakókörnyezet biztonságáért.
Ebrendészeti telep
Az állatok biztonságos elkülönítésére alkalmas telep, amelyen a kóbor állat elhelyezése és hatósági megfigyelése történik.
A jogszabályok áttekintése
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) hatályba lépése, és az Európai Unióhoz való csatlakozás óta hazánkban jelentősen nőtt az állatvédelem területén fellelhető jogszabályok száma, illetve azok részletezettsége, szigora. Ezek különböző eszközökkel, olykor súlyos szankciók kilátásba helyezésével igyekeznek az állattartót a jogkövető magatartásra rászorítani.
A jelenleg hatályban lévő szabályozást a „jó gazda gondosságának” vezérelve hatja át. E szemlélet azt követeli meg az állattartótól, hogy mindenkor vegye figyelembe a tényt, hogy az állatok érezni, szenvedni, örülni képes élőlények, ezért ennek megfelelő körülmények között tartsa őket.
A jogi környezet akkor változott meg alapvetően, amikor 2011. január 1-jén hatályba lépett az Ávtv. végrehajtására kiadott, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet). 2011 előtt ugyanis a kedvtelésből tartott állatok tartására vonatkozóan nem létezett országos szintű jogi szabályozás, amelyhez – többek között – az önkormányzatoknak igazodniuk kellett volna.
A Korm. rendelet hatályba lépése óta azonban az önkormányzatok nem hozhatnak olyan állattartási szabályokat, amelyek ellentétesek a Korm. rendelettel. Az Alaptörvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes más jogszabállyal.
Lássunk erre egy példát! Az önkormányzat nem hozhat olyan rendeletet, amely arra kötelezi az ebtartót, hogy belterületen a séta idejére szájkosarat adjon a kutyájára, függetlenül attól, hogy az jellemzően agresszív viselkedésű-e vagy sem. A Korm. rendelet ugyanis a kötelező szájkosárhasználatot csak az egyed agresszív magatartásának ismeretében írja elő.
A Korm. rendeletet kiadása óta többször módosították, jellemzően szigorították az állattartási szabályokat.
Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: bírságrendelet) lelhetők fel azok a bírságtételek, melyek az állatvédelmi jogszabályokban foglalt rendelkezések megsértőivel szemben alkalmazhatók, míg az Ávt-ben található az állatvédelmi bírság alapösszege. 2021 fontos újítást hozott az állatvédelmi bírság alapösszege tekintetében is, ugyanis a kedvtelésből tartott állatok vonatkozásában jelentősen megemelte a bírság alapösszegét tizenötezer forintról, hetvenötezer forintra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedője kedvtelésből tartott állat, úgy a hetvenötezer forintos alapbírságot kell megszorozni a bírságrendelet 1-4. mellékletei szerinti szorzókkal.
A 2004. évi X. törvény az állatkínzást önálló büntetőjogi tényállásként iktatta be a Büntető Törvénykönyvbe, a 2008. évi LXXXIV. törvény pedig a bűncselekmény minősített esetét állapította meg.
A kutyatartás általános szabályai
Tartás
Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni. Ez azt jelenti, hogy gondoskodnia kell az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről, s azok kialakításakor tekintettel lenni korára, nemére és élettani állapotára. A jó gazda gondossága tehát mindazon állattartói magatartások összessége, melyek az állat jóllétéhez nélkülözhetetlenek. Különösen ezen fogalomkörbe vonható a megfelelő elhelyezés, ellátás, táplálás, valamint a mozgás lehetőségének biztosítása.
Az állat igényeinek megfelelő mozgástér biztosítása rendkívül fontos követelmény a kutyatartás során. A kikötve tartás, csakúgy, mint az állandó kennelben tartás, káros az állat szocializációja szempontjából. A gazda ezzel nemcsak jogsértést követ el, hanem meg is fosztja a kutyát az emberi és fajtársi környezetbe való beilleszkedési lehetőségtől. Előfordulhat, hogy az elégtelen mozgástér miatt az állat ismétlődő, monoton mozgást vesz fel, sztereotip viselkedési formák jelenhetnek meg, ami akár szervi elváltozásokhoz, egészségügyi károsodásokhoz is vezethet.
A kutya számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy fajtársaival és az emberrel rendszeresen és megfelelő módon gyakorolja a társas viselkedést. A fiatal kutyák esetében ez különösen fontos.
A táplálékot az adott fajtának, az egyed korának és élettani állapotának megfelelő összetételben, mennyiségben, az életkorához és élettani állapotához leginkább alkalmazkodó időközönként kell biztosítani. Általános követelmény, hogy az állat számára a táplálékot és az ivóvizet higiénikus formában adjuk, az ne legyen szennyezett. Az itatásnál figyeljünk arra, hogy ivóvíz minőségű folyadékhoz jusson az állat.
Az állattartó mindenkor gondoskodni köteles az állat megfelelő, biztonságos és szökésbiztos elhelyezéséről. Akár lakásban, akár kertben tartjuk kutyánkat, a tartási feltételek kialakításánál figyelemmel kell lennünk arra, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek a szükségleteiknek. Fontos továbbá, hogy a tartási helyüket úgy alakítsuk ki, hogy ne okozhasson sérülést számukra. Sérülést, mérgezést vagy bármilyen egészségkárosodást okozó berendezési tárgyat ezért ne hagyjunk elérhető közelségben és ne használjunk a kutya lakhelyének megtervezésekor. Kerüljük azokat a tárgyakat is, amelyekbe a kutya beszorulhat.
A kutyát olyan körülmények között kell tartani, hogy lehetőség nyíljon természetes viselkedésének gyakorlására, de tartósan és szükségtelenül ne zavarja a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét. A kutyatartás során tehát nem kizárólag állatunkról és annak jóllétéről kell gondoskodnunk, hanem embertársainkra is figyelnünk kell, a társadalmi együttélés kölcsönösen kötelező szabályait alapul véve. E körbe tartozik például ebünk leszoktatása a felesleges ugatásról, amihez kérhetjük szakember segítségét is. Bizonyos fajtákra jobban jellemző a rendszeres ugatás – ilyen például a puli. Kutya vásárlásakor vagy örökbefogadásakor ezért tartsuk szem előtt azt is, hogy az adott fajta, egyed mennyire illeszkedik saját környezetünk, lakóközösségünk életébe.
Több egyed tartására vonatkozó szabályok
Gondosan ügyeljünk rá, hogy azokat az állatokat, amelyek egymásra veszélyt jelentenek, vagy jelenlétük egymást nyugtalanítja, elkülönítve tartsuk. A különböző fajhoz tartozó állatok is csak akkor tarthatók együtt, ha egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtt tartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, valamint, ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül táplálkozhat és pihenhet.
Ha egy állat agresszív viselkedést mutat, tilos más állatokkal együtt tartani. Ha például azonos ivarú kutyákat tartunk, és azok potenciális veszélyt jelentenek egymásra, illetve a környezetükre, gondoskodni kell az állatok elkülönítéséről. A csoportosan tartott állatok esetében a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül, egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, pihenő- és búvóhelyhez. Az elhelyezéskor fordítsunk arra is figyelmet, hogy állatunkat ne tartsuk állandó fényben, sötétségben vagy zajban.
Elhelyezés
Tilos kistestű ebet 10 m²-nél, közepes testű ebet 15 m²-nél, nagytestű ebet 20 m²-nél
kisebb területen tartósan tartani. A tartósan csoportosan tartott ebek esetén számukra egyedenként legalább 6 m² akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig. Lényeges, hogy amikor lakásunkba kutyát választunk, a fentiekre mindig legyünk tekintettel! Ugyanakkor tudnunk kell azt is, hogy a felsorolt előírások jelenleg nem vonatkoznak az állatmenhelyekre, illetve a hatósági megfigyelés alá vont ebekre. A felelős gazdának tisztában kell lennie azzal, hogy az előírt alapterület megléte esetén sem mellőzheti a napi többszöri sétát kedvencével, hiszen így tudja csak biztosítani neki a szabad mozgás és a társas viselkedés lehetőségét. Figyelem! A kutyakölyköket nyolchetes korukig anyjukkal kell tartani.
A szabadban tartott állatok számára biztosítani kell olyan helyet, ahol azok veszély esetén, valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak. Az időjárás viszontagságaival szemben kutyánk számára biztosítsunk olyan helyet, ahova be tud vackolni. Javasolható egy jól szigetelt, a szél ellen „ajtóval” (pl. hőfüggönnyel) ellátott kutyaház magas talapzatra állítása, így a csapadék nem folyik be, és a ház nem nedvesedik át. A hosszú szőrű fajták a téli körülményeket általában jobban viselik. A rövid szőrű kutyák téli szabadban tartása azonban – főként, ha még megfelelőképpen szigetelt vagy fűtött kutyaház sem áll rendelkezésre – semmiképpen nem javasolható. Amikor a hőmérséklet huzamosabb ideig fagypont alá süllyed, éjszakára engedjük be az állatokat fűtött helyre. Fontos! Télen az udvart, utcát só helyett homokkal, fűrészporral, hamuval szórjuk le, ugyanis az nem marja ki a kutyák talpát, mint a síkosság-mentesítésre használt útszóró só. Használhatunk zúzalékkövet vagy murvát is a síkosság ellen. A só károsítja az út menti növényzetet, sérüléseket okoz az állatoknak és téli lábbelinknek sem tesz jót. A 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján konyhasót/útszóró sót már nem szabad használni közterületen, illetve annak közvetlen környezetében. Lehetnek sóra érzékeny fafajok a kertünkben is (pl. juharok, vadgesztenyék, hársak, fenyők).
A napi táplálékadagot télen érdemes megemelni vagy magasabb energiatartalmú tápra váltani. Az ivóvizet cseréljük naponta többször, nehogy befagyjon. A táplálásról részletesen a III. fejezetben esik szó.
Akárcsak a télre, a nyári nagy melegekre is fel kell készülnünk a szabadban tartott kedvenceink érdekében. A kutyaházat lehetőség szerint olyan helyre tegyük, ahol a tűző nap nem éri folyamatosan, és alakítsunk ki árnyékos pihenőhelyet, kuckót a kertben vagy az udvaron. A megfelelő mennyiségű és minőségű, tiszta ivóvíz biztosítása nyáron is elsőrendű fontosságú. A nyári kánikula idején a hűvösebb reggeli és esti időszakokra időzítsük a sétáltatást! Amire pedig nem lehet elégszer felhívni a gazdik figyelmét: élőlényt soha nem szabad az autóban hagyni, még pár percre sem.
Ha az állat beteg vagy sérült, haladéktalanul, illetve szükség szerint állatorvosi ellátásban kell részesíteni, az állatorvos útmutatásának, az esetleges speciális igényeinek megfelelően kell ellátni, szükség esetén pedig elkülönítetten kell elhelyezni. Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről. A jogszabály a kötelezettség minimumát írja elő, és azt szolgálja, hogy hosszabb ideig ne maradhassanak az állatok felügyelet (étel, ivóvíz, menedék, szükség esetén állatorvosi ellátás) nélkül. A telepi őrkutyák esetében például különösen fontos ez az előírás.
Ha az időjárás szükségessé teszi, egy alkalomnál többször is ellenőrizni kell az állat szükségleteit (hőségben és nagy hidegben): például van-e tiszta és iható állapotú vize, szabad mozgása nincs-e akadályoztatva, van-e mielőbb ellátandó sérülése stb.
A fentieken túlmenően az állattartó gondoskodni köteles a kutya szakszerű gondozásáról. A szakszerű és jogkövető gondozás fogalomkörébe esik a mikrochippel történő egyedi megjelölés, valamint az eb életkorának megfelelő veszettség elleni oltás megléte és széles spektrumú féreghajtó szerrel történő kezelése. Emellett nem kötelező, azonban ajánlatos és indokolt az egyéb fertőző betegségek elleni védőoltások beadatása is, hiszen így számos, gyakran előforduló megbetegedés megelőzhető. Az eb tartójának meg kell akadályozni azon ebek szaporodását, amelyek örökletes elváltozásban szenvednek. Ennek legjobb módja az ivartalanítás, amelynek állategészségügyi és állatvédelmi előnyei is vannak. Az ivartalanításról részletesen a VI. fejezetben esik szó.
Megjelölés transzponderrel
2013 január 1-jétől minden 4 hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel – bőr alá ültetett mikrochippel – megjelölve tartható. A transzponderrel történő megjelölés – kortól függetlenül – az ebek forgalmazásakor, illetve tulajdonjoguk forgalmazásnak nem minősülő, más módon történő átruházásakor szintén kötelező, amely előírás betartását a jegyző és az állategészségügyi hatóság ellenőrizheti.
Az állat örökbefogadóját terheli jelöletlen kutya esetén a megjelölés költsége, ha a kutyát állatmenhelyről, ebrendészeti telepről, állatvédelmi szervezettől fogadja örökbe. A mikrochippel megjelölt eb tulajdonosának, tartási helyének megváltozása vagy az állat elpusztulása esetén az eb tartója az adatváltozást 8 napon belül köteles a szolgáltató állatorvossal az országos elektronikus ebadatbázisban regisztráltatni. Az adatbázisba történő regisztráció, valamint az adatbázisban regisztrált eb adatának megváltozása miatt történő adatmódosítás díjmentes.
Az ebtartó köteles minden három hónaposnál idősebb ebet veszettség ellen beoltatni az alábbiak szerint: a három hónapos kort elérteket 30 napon belül, az első oltást követően 6 hónapon belül, ezt követően pedig évente. A veszettség ellen történő immunizálás során az ebet széles spektrumú féreghajtó szerrel is kezelni kell.
Veszettség ellen csak a mikrochippel ellátott kutya oltható. Ha az ebet nem oltják be az életkorának megfelelően előírt veszettség elleni védőoltással, az állatvédelmi hatóság szankció kiszabása mellett elrendelheti a kutya hatósági megfigyelését, beoltatását, továbbá a mikrochip beültetését is. A fentiek ismeretében könnyen érthető, miért rendkívül fontos dokumentum az ún. Kisállat Egészségügyi Könyv (más néven oltási könyv). Az oltási könyvet a gazdának mindenkor meg kell őriznie, a kutyát sétáltató személy (a kutya vezetője) pedig köteles magánál tartani. Ha a kutya más gazdához kerül (tulajdonátruházás), az oltási könyvet az új tulajdonosnak át kell adni. Az oltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén pedig az oltást végző állatorvostól 8 napon belül az oltási könyv pótlását kell kérni.
Séta
Nézzünk először egy fontos kitételt! A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről mindenkor köteles eltávolítani. Aki ezt elmulasztja, köztisztasági szabálysértést követ el, amely szankcionálható. Természetesen nem csupán a jogszabály betartása lehet érv, hanem az is, ha tudjuk: közegészségügyi kockázatokat hordoz az utcán heverő ürülék, mert olyan élősködőket (parazitákat) tartalmazhat, amelyek az emberre is veszélyesek lehetnek. Vezethet akár kutyaellenességhez is ez az „apróság”, mi több, máshol, más alkalommal mi is beleléphetünk.
Az ebek vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse. Javasolt a kutya testalkatának és méreteinek megfelelő nyakörvet, hámot választani, ne legyen túl vékony. Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni, valamint közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.
Bármilyen jól nevelt és szófogadó tehát az eb, az állatvédelmi jogszabályok a póráz használatát közterületen kötelezővé teszik, be nem tartásuk szankciót vonhat maga után.
Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell továbbá, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen. Bár szájkosarat használni az előbbiekben felsorolt előírások végrehajtása érdekében – ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a szájkosár használatát nem írja elő – kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell, amennyiben az eb viselkedését még nem ismerjük, illetve csak így tudjuk biztosítani, hogy más állatot vagy embert ne veszélyeztessen, használjunk szájkosarat.
Közforgalmú közlekedési eszközön kötelező a szájkosár és a póráz használata, ellenkező esetben a kutyát vezető személy szabálysértést követ el. Természeti és védett természeti területen, vadászterületen nem szabad az ebet póráz nélkül elengedni, kóborolni hagyni, ezzel ellentétes magatartás szintén jogsértésnek minősül.
Szökés megakadályozása
Az állattartó mindenkor gondoskodni köteles az állat szökésének megakadályozásáról.
A biztonságos, szökésmentes elhelyezés rendkívül fontos, kutyánk és az emberek védelme szempontjából egyaránt. Ha elmulasztja, az állatvédelmi hatóság kötelezheti a gazdát a szükséges építési munkák elvégzésére, mint például a kerítés építése, pótlása, kijavítása stb. A kerítést úgy alakítsuk ki, hogy sem átugorni, sem alatta átásni magát ne tudja a kutya. Baleset- és szökésveszélyes az is, ha a kerítésrácsok között átfér az eb feje vagy akár egész teste. Bár a jelenlegi jogszabályi környezet lehetővé teszi, hogy a szökésmentes tartást az idő egy részében „láncon tartással” kivitelezzük, de erre ne alapozzunk. 2016. január 1-jétől ugyanis az ebek tartós kikötve tartása tilos. Alkalmanként megköthetjük ugyan kutyánkat, de ilyenkor is oda kell figyelni arra, hogy biztosítsuk számára a zavartalan pihenés és sérülésmentes mozgás, valamint a folyamatos ivóvízellátás lehetőségét.
Megkötéskor a lánc hosszát a kutya méretével összhangban kell megválasztani. Általánosságban elmondható, hogy egy kistestű kutya számára (pl. tacskó) 4 m, egy közepes testű számára (pl. golden retriever) 6 m és egy nagy testű számára pedig (pl. komondor) legalább 8 m hosszú láncot kell használni. Láncon tartás esetén a láncot olyan nyakörvhöz erősítsük, amely nem okoz az állatnak sem fájdalmat, sem pedig sérülést! Rendszeresen ellenőrizzük, hogy szükséges-e állítani a nyakörv méretén! A láncon tartott kutyának is el kell érnie az ivóvizét, a házát, az árnyékos pihenőhelyét. Kerüljük azokat a megoldásokat, amelyek a lánc fatörzsre való feltekeredését eredményezhetik. Kutyánkat az időszakos megkötéskor futóláncon is tarthatjuk, ha körülményeink nem teszik lehetővé a kutya szabadon tartását. A legfontosabb alapelv azonban az, hogy ha otthoni körülményeink kizárólag a kutya láncon tartását tennék lehetővé, ne tartsunk kutyát!
Kutyánk akkor is szökésre adhatja a fejét, ha valamilyen erős hanghatás következtében megijed. Amennyiben mód van rá, a gazdának előzetesen fel kell készülnie az ilyen helyzetekre (vihar, pirotechnikai eszközök hangja). Az állatban félelmet keltő, erős fény- vagy hanghatással járó tevékenységek, időjárási jelenségek teljes időtartama alatt, különösen az év azon szakában, amikor a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló 173/2011. (VIII.24.) Korm. rendelet szerinti pirotechnikai termékek engedély, bejelentés nélkül is felhasználhatók, az állat tartójának gondoskodnia kell az állat félelmében történő elszökésének megakadályozásáról és törekednie kell az állat megnyugtatására.
A fenti előírás többek között a szilveszterkor és az augusztus 20-án szokásos állami ünnepünk során alkalmazott pirotechnikai eszközök hangjának kutyákra kifejtett káros hatásainak kivédését igyekszik elősegíteni. Jó, ha tudjuk: a petárda használata mindig tilos. Bár bejelentési kötelezettség érvényes a hasonló hanghatással járó rendezvényekre is, ennek ellenére számos esetben nem tartják be az előírásokat. Éppen ezért a gazdának, ha tudja, hogy kedvence különösen érzékeny a zajokra, rendkívül fontos ügyelnie kutyájára ezekben az időszakokban. A robbanások hangja riadalmat okoz és menekülési ösztönt vált ki a kutyákból. Az év említett két időszakában számtalan kutya szökik el otthonról vagy tépi ki magát gazdája kezéből séta közben.
Milyen elővigyázatossági intézkedéseket tehetünk?
- Kertben lakó kutyánkat sötétedés előtt, időben vigyük be zárt helyre, ahol kevésbé hallja a zajokat!
- Ha tudjuk, hogy ebünk rendkívül érzékeny, az állatorvostól kérhetünk előre nyugtató hatású készítményt. Figyelem! Csak orvosi útmutatás szerint adagoljuk a gyógyszert!
- Sok kutyánál beválik az a módszer, hogy a hátát takaróval betakarjuk, végeit a hasa alatt áthajtjuk. Ez a „kuckó” a kutya számára biztonságérzetet nyújthat, természetesen akkor, ha a gazda is mellette marad.
- A felhangosított tv, rádió, zene elnyomhatja a külső zajokat.
- Sötétedés után már ne vigyük sétálni kedvencünket!
- Sétálni csak pórázon és olyan nyakörvvel vigyük, amelyből nem tudja magát kitépni.
- Mindenkor fontos, de ilyenkor különösen az, hogy legyen a gazda nevével és telefonszámával ellátott biléta az állat nyakörvén.
- A kutya mikrochipjéhez tartozó regisztrált adataink legyenek aktuálisak, különösképpen a tulajdonos neve és elérhetősége!
- Ha nem tudunk otthon maradni kutyánkkal ebben az időszakban, alternatívát nyújthat egy csendes helyen lévő kutyapanzióban történő elhelyezés is.
Az állatkínzás tilalma
Az Ávtv. értelmében az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, az állatot károsítani, így különösen az állatot nem szabad:
- a) kínozni,
- b) emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani,
- c) kényszertakarmányozásra fogni (kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét),
- d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni,
- e) a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni,
- f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.
A fenti felsorolás példálózó jellegű, vagyis nem kizárólag ezeket a magatartásokat tilos elkövetni, hanem a meghatározott eredménnyel járó valamennyi tevékenység szankcionálandó.
Általános elvárás a kíméletes bánásmód a kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatosan, így például tilos az állatviadallal kapcsolatos valamennyi tevékenység, az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat. Tilos továbbá az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés, állatviadal céljára állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, más személynek átadni vagy forgalmazni, továbbá építményt, földterületet, egyéb helyet, anyagi eszközt más rendelkezésére bocsátani. Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.
A fenti rendelkezés az állattartó erkölcsi fogantatású kötelezettségét hivatott jogilag is megalapozni, hiszen az emberi környezethez szokott állat már képtelen önmagát eltartani, és ezért gondozása és felügyelete az állattartó kötelezettsége. A megfelelő felügyelet nélkül hagyott veszélyes állat környezetét és az ember testi épségét is veszélyezteti. Példákkal illusztrálva, az állattartó megsérti az előírást, ha megunt teknősét csatornába vagy természetes élővízbe helyezi, vagy a madárpókot elengedi a közterületen, például játszótéren. Tudnunk kell, hogy ez a szabály nem kizárólag az Állatvédelmi törvényben, hanem a Büntető Törvénykönyvben is szerepel az állatkínzás tényállásában (lásd Büntetőjogi szankciókról szóló fejezet). A Btk. egy szűkebb állatkínzás-fogalmat határoz meg, mint az Ávtv., mivel a célja az, hogy az állam csupán a társadalomra legveszélyesebbnek ítélt cselekményeket sújtsa a legnagyobb szigorával.
Orvosi beavatkozások az állaton
Az állaton fájdalommal vagy károsodással járó beavatkozást – az állat érdekében szükséges azonnali beavatkozások kivételével – kizárólag szakirányú végzettséggel, illetve az állattartók körében szokásos beavatkozás esetében csak gyakorlattal rendelkező személy végezhet. Kivételt kizárólag az állat érdekében szükséges azonnali beavatkozások jelentenek.
Érzéstelenítés nélkül csak akkor lehet elvégezni a beavatkozást, ha maga az érzéstelenítés, az ahhoz szükséges rögzítés minimum akkora fájdalommal járna, mint maga a beavatkozás. Az állaton továbbá minden olyan beavatkozást el kell végezni, amelynek elmulasztása az állat fájdalmát, szenvedését idézi elő, az állatnak sérülést okoz, vagy az állat károsodásához vezet.
Az állaton küllemének megváltoztatása érdekében, továbbá más, nem az állat egészsége vagy későbbi egészségkárosodásának megelőzése céljából történő sebészeti beavatkozás – bizonyos kivételektől eltekintve – nem végezhető. Az eb 7 napos koráig végzett farok kurtítása kivételnek minősül, például bizonyos fajták lakásban tartása esetén (pl. vizsla) indokolt lehet ez a beavatkozás, elkerülendő a farok rendszeres sérülését. Ha viszont a műtét kizárólag szépészeti célokat szolgál, állatvédelmileg erősen kifogásolható a beavatkozás elvégzése. Figyelem! A jogszabály nem engedélyezi a fülkorrekciót, ez a műtét ugyanis sokkal kockázatosabb lehet az állat egészségére nézve, mint amilyen arányú egészségügyi előnnyel járna.
A fenti szabály alól az ebek ivartalanítása természetesen szintén kivételt képez, mivel az a beavatkozás a nem kívánt szaporulat megelőzésének legbiztosabb és jelenleg ismert leghumánusabb módja. Az ivartalanítást részletesen a VI. fejezet tárgyalja.
Az eb életének kioltása
Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Általánosságban elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fertőző betegségek felszámolása, valamint az azok ellen való védekezés, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás, az állományszabályozás, valamint közegészségügyi veszély elhárítása.
Magyarországon ma az az egységes bírósági gyakorlat, hogy nem állapítható meg az állat életének kioltásának szükségessége önmagában azért, mert az kóbor. Kizárólag a törvényben meghatározott esetekben és feltételek fennállása esetén, csak legvégső esetben alkalmazható.
Eb által okozott fizikai sérülés, eb veszélyesnek minősítése, és a veszélyes eb tartása
Az Ávtv., valamint az annak végrehajtására kiadott vonatkozó Korm. rendelet 2011-es módosítása alapvető változást hozott a veszélyes ebekre nézve. Ettől kezdve nem lehetséges egy ebet a fajtájából adódóan veszélyessé minősíteni. A köznyelv a korábbi szabályozást „pitbullrendelet” néven ismerte. A jelenleg érvényes szabályozás szerint az ebet fajtára való tekintet nélkül, kizárólag egyedileg minősítheti veszélyesnek az állatvédelmi hatóság, amennyiben a jogszabályi feltételek fennállnak.
Ha egy kutya másik ebnek, egyéb állatnak vagy embernek sérülést okoz, abban az esetben a járási állategészségügyi hatóság köteles vizsgálni a sérülés keletkezésének körülményeit, különös tekintettel a sérült ember vagy állat magatartására. A hatóság adott esetben a vizsgálatba bevonhat az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőt is.
Lássuk, milyen jogkövetkezményei lehetnek egy ilyen esetnek:
- írásos figyelmeztetés,
- az eb közterületen vezetése során szigorúbb szabályok betartására kötelezés,
- szigorúbb tartási feltételek kialakítására kötelezés,
- képzés elvégzésére kötelezés,
- az eb ivartalanításának elrendelése,
- az eb veszélyesnek minősítése speciális tartási feltételekkel,
- az eb életének kioltása.
Mikor minősítheti veszélyesnek az ebet egyedileg a járási állategészségügyi hatóság? Akkor, ha az fizikai sérülést okozott és fennállnak a veszélyessé minősítés jogszabályi feltételei, vagy pedig az állat fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek fizikai sérülést okozhat, és ez a veszélyhelyzet kizárólag az eb veszélyesnek minősítésével hárítható el. Ebben az esetben kötelező bevonni az eljárásba az állatvédelmi hatóság által nyilvántartásba vett, ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőt. A veszélyessé nyilvánítási eljárás során kötelező az eb magatartászavarára irányuló szakértői vizsgálatot végezni. Jó, ha tudjuk: a település jegyzője is kérheti az állatvédelmi hatóságtól az eb egyedi veszélyessé minősítését.
A veszélyessé nyilvánítás következményei
- a veszélyessé minősített ebet tartani kizárólag az állatvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel, meghatározott feltételekkel és módon, ivartalanítva és elektronikus azonosítóval megjelölve lehet,
- a tartási engedélyért, mely a kiállítástól számított 2 évig érvényes, külön jogszabályban meghatározott összegű díjat kell fizetni. A kérelmet az eb tulajdonosa vagy az eb tartója a tulajdonossal együtt nyújthatja be, a veszélyessé nyilvánító döntés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. A kérelem kötelező tartalmát, és a csatolandó mellékleteket, a kiadás és a visszavonás feltételeit jogszabály határozza meg. A veszélyessé minősítést követő 60 napon túl az eb már csak engedély alapján, az abban meghatározott feltételekkel és körülmények között tartható! A tartási engedélyt az eb tartója ellenőrzés esetén köteles bemutatni;
- a veszélyessé nyilvánított eb polgári jogi szempontból vadállatnak minősül, így az általa okozott kár tekintetében szigorúbb szabályok érvényesülnek;
- tilos
§ szaporítani, tenyészteni – még véletlen szaporulat sem lehet,
- kiállítani, versenyeztetni,
- őrző-védő feladatokra tartani, képezni, alkalmazni,
- az országba behozni, kivinni;
- az állatvédelmi hatóság nyilvántartást vezet az eb tulajdonosáról, a felügyeletét ellátó személyről és az eb adatairól;
- az eb tulajdonosát terhelik a következő, jogerős határozattal elrendelt cselekmények költségei: ivartalanítás, mikrochip-beültetés (ha még nem történt meg), elkobzás, szállítás, tartás, eb életének kioltása.
A veszélyes eb szigorúbb tartási feltételei, melyek megtartását a járási állategészségügyi hatóság ellenőrzi, a következők
- a nyakörvön minimum 5 cm átmérőjű, korong alakú jelzés elhelyezése kötelező, „Veszélyes!” felirattal, az eb és tartója adataival,
- zárt, elkerített helyen kell tartani, ahonnan felügyelet nélkül nem tud sem közterületre, sem szomszédos magánterületre átjutni, valamint sérülést okozni sem állatnak, sem embernek,
- a tartásra szolgáló ingatlan be- és kijáratain jól látható és olvasható „Vigyázat! Veszélyes eb!” feliratot, és támadó kutyát ábrázoló grafikát kell elhelyezni,
- közterületen vezetni, tömegközlekedési eszközön szállítani csak harapást megakadályozó szájkosárral és maximum 2 méter hosszú, nem kihúzható pórázon, kibújást megakadályozó nyakörvvel lehet,
- csak a tartási engedélyben megjelölt személy felügyelete alatt lehet, még ideiglenesen sem adható át másnak,
- átruházáskor az új tulajdonosnak új tartási engedélyt kell kérnie,
- 24 órán belül kötelező bejelenteni a járási állategészségügyi hatóságnak az eb tulajdonjogának átruházását, elpusztulását, elvesztését.
A veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettségek megszegése egyrészt bűncselekmény (Btk. 359. §), másrészt a közigazgatási jogban is jogellenes magatartásnak minősül!
[Címsor 4] Az állatvédelmi hatóság a következő esetekben rendeli el a veszélyes eb életének kioltását
- amennyiben az halálos kimenetelű sérülést okoz embernek, és az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértő megállapítja, hogy az eb viselkedése egyértelműen a sérülés okozására irányult,
- a veszélyesnek minősítő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem kérelmezik az eb tartásának engedélyezését,
- a tartási engedélyében meghatározott biztonságos tartási feltételek az engedélyben előírt határidőig, de legkésőbb az engedély kiadásától számított 30. napig nem teljesülnek,
- az eb ivartalanítása és elektronikus transzponderrel való megjelölése a tartási engedély kiadásától számított 30 napon belül nem történik meg, az eb a tartási engedélyben meghatározott, biztonságos tartási feltételek teljesítéséig embernek fizikai sérülést okoz, az ebre vonatkozó tartási szabályokat megszegik, és emiatt az eb embernek fizikai sérülést okoz, az ebet az engedélyezett tartási helyen, és az ebtartó felügyeletén kívül fogják be második alkalommal, vagy annak tulajdonosa vagy az ebtartó ellen indított büntető- vagy szabálysértési eljárás során az állatot jogerős határozattal elkobozzák. Az állatvédelmi hatóság elrendelheti az eb életének kioltását, amennyiben az súlyos vagy maradandó sérülést okoz embernek, tartója 14 napon belül nem válik ismertté, viselkedésproblémáinak megfelelő kezelése nem biztosított, és az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértő megállapítja, hogy az eb viselkedése egyértelműen a sérülés okozására irányult.
Az állatvédelmi hatóság az eb azonnali elkobzását, elszállítását és megfelelő helyen való tartását, valamint (annak hiányában) elektronikus transzponderrel való megjelölését
- a) rendelheti el, amennyiben az súlyos vagy maradandó kimenetelű sérülést okoz embernek;
- b) rendeli el, amennyiben az halálos kimenetelű sérülést okoz embernek, vagy amennyiben az ebtartó veszélyes eb tartási engedélyét visszavonják.
Kutyák utaztatása
Az emberek tagállamok közötti vagy EU-n kívüli országokba irányuló utazásához, mozgásához hasonlóan a kedvtelésből tartott állatokra is vonatkoznak bizonyos EU-s és nemzeti jogszabályok. Közlekedési eszköztől függetlenül, mindenkinek kötelező megfelelnie a szabályoknak. Még az utazás megkezdése előtt érdemes tájékozódni a célország (és a tranzit országok) illetékes hatóságainál, hogy az alábbiakban ismertetett egységes szabályokon túl, milyen előírások érvényesek az állatok beutaztatása esetében.
Ha az EU-n belül kívánunk utazni kutyánkkal, macskánkkal vagy vadászgörényünkkel, az állatnak rendelkeznie kell az egyértelmű azonosítását szolgáló mikrochippel, érvényes veszettség elleni védőoltással, valamint az Európai Unió által elfogadott formátumú kisállatútlevéllel. Ezek mindegyikét a szolgáltató állatorvostól kérheti az állat tulajdonosa.
A veszettség elleni védőoltás akkor érvényes, ha az állat az oltást megelőzően már rendelkezett mikrochippel, továbbá a leghamarabb 3 hónapos életkort betöltött állat első alkalommal történő vakcinázása esetén, az annak beadásától számított 21 napos várakozási idő letelt. Ennyi időre van szükség ugyanis ahhoz, hogy kialakuljon az állatban a megfelelő védettség. A magyar jogszabály szerint veszettség elleni védőoltást évente meg kell újítani, az érvényesség fenntartása érdekében. Ha ez valamilyen okból nem történik meg, akkor az egy éven túl beadott oltást kell elsődlegesnek tekinteni, és a 21. nap elteltével kezdhető meg az utaztatás.
Az Egyesült Királyságba, Írországba, Finnországba és Máltára a kutyák, macskák és görények beléptetésének további feltétele szintén állatorvos által történő féreghajtás (Echinococcus multilocularis elleni kezelés). A féreghajtást a tervezett belépés előtt legfeljebb 120, de legalább 24 órával kell elvégezni.
Milyen adatokat kell feltüntetni a kisállatútlevélben?
- a féreghajtó készítmény neve, gyártója,
- a kezelés időpontja (dátum, óra, perc),
- a kezelő állatorvos pecsétje és aláírása.
Ha állatunkkal való utazásunk során elhagyjuk az Európai Unió területét, a fent említett feltételek teljesítésén kívül még arról is tájékozódni kell, hogy a tranzit-, illetve a célországok szerepelnek-e az 577/2013/EU rendelet II. Mellékletének 1. és 2. részében található felsorolásban. Az az ország, amely nincs a listán (pl. Szerbia, Ukrajna), veszettség szempontjából aggályosnak minősül. A gazdának ebben az esetben el kell végeztetnie kedvencén azt a vizsgálatot, amely a veszettség vírus elleni ellenanyag-tartalom kimutatására szolgál. Ilyenkor szintén a szolgáltató állatorvos segítségét kell kérni, aki az állat vérmintáját az Európai Unió által akkreditált Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság laboratóriumába küldi a vér ellenanyagszintjének meghatározásának céljából. Az eredmény akkor tekinthető kedvezőnek, ha a szérum ellenanyagtartalma legalább 0,5 NE/ml. Az eredményt igazoló dokumentumot csatolni kell a kisállatútlevélhez, amelybe az állatorvos be is jegyzi az eredményt.
Amennyiben a tulajdonos a kedvencével veszettség szempontjából aggályos országba
utazott és nem rendelkezik kedvező vizsgálati eredménnyel, nem léptethető vissza az
Európai Unió területére mindaddig, amíg el nem végezteti a vizsgálatot akkreditált laboratóriummal, továbbá kedvező eredmény esetén is csak a vérvételtől számított
3 hónapos várakozási idő letelte után kezdheti meg a kedvence utaztatását. Az eredményes vérvizsgálatot követően nem szükséges a szérum ellenanyag-tartalmának kimutatását megismételni a jövőben, ha az ellenanyag-kimutatást követően a veszettség elleni vakcinázást évente (érvényességi idején belül) rendszeresen megújítják, és ezt az állattartó oltási könyvvel vagy kisállatútlevéllel bizonyítani tudja.
Ha először utazunk kedvencünkkel, és még nincs kisállatútlevele, az állatorvos az oltási könyv adatai alapján kiállítja. Figyelem! Az oltási könyvet és a kisállatútlevelet az utazás során együtt kell kezelni. A fent leírt feltételeken túl a nem kereskedelmi célú utaztatás során az állatok száma nem lehet ötnél több, és a tulajdonosnak vagy az általa írásban megbízott természetes személynek kell kísérnie. Kivételt jelentenek a 6 hónaposnál idősebb állatok, ha versenyre, kiállításra, sportrendezvényre utaznak, vagy az utazás célja az ezekre történő felkészülés.
A kutya mint dolog
A Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendszerében dolognak minősülnek a birtokba vehető testi tárgyak. A dologra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az állatokra is, a természetüknek megfelelő eltéréseket megállapító törvényi rendelkezések figyelembevételével. A korábbi szabályozáshoz képest egyértelmű elmozdulás érezhető az állatok „speciális dologi státuszának” irányába.
A kutya és az általa okozott kár
A Ptk. 6:562. §-a értelmében az állattartás körében okozott kárért az állattartó felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli. Felróhatóságról akkor beszélünk, ha valaki nem úgy jár el, mint ahogyan az adott helyzetben általában elvárható. Az irányadó bírósági gyakorlat szerint a tartás minden feltételének jelentősége van, amikor az állat által okozott kárért való felelősséget elbírálják – azaz nemcsak a közvetlen felügyelet és az őrzéssel kapcsolatos feladatok számítanak. Fentiek alapján az eljárás során figyelembe veszik például azt, hogy megfelelő volt-e az elhelyezés, az állatok elkülönítése, de például azt is, hogy az állatokra elegendő számú személy felügyelt-e, és a többi. Ha az állattartó telepén a felügyeletet alkalmi megbízott látja el, az ő magatartását úgy kell értékelni, mintha a felügyeletet maga az állattartó látná el.
Az Ávtv. polgári jogi szempontból vadállatnak tekinti a veszélyessé minősített ebet, ezért mind a tartására, mind az általa okozott kárra szigorúbb szabályok vonatkoznak. A felelősség korlátozására vagy kizárására kizárólag a dologban okozott károk esetében van lehetőség. Fő szabályként pedig, ha a kár a károsult felróható magatartásából származott, az állattartónak nem kell megtérítenie.
A talált kutya
A kutyát megtaláló személy kötelezettségeit a Ptk. rögzíti a „találás” témakörében. A találónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonosa, elvesztője, más átvételre jogosult személy visszakaphassa. Ezen személyeket haladéktalanul értesítenie kell, vagy pedig a hatóságnak át kell adnia az állatot. Ezenkívül az előírt módon közölnie kell az általa ismert és lényeges körülményeket. Figyelem! Talált állat esetében a Ptk. előírja, hogy a találó megszerezheti az állat tulajdonjogát, ha birtokba veszi, arra igényt tart, és a tulajdonosa az állatért 3 hónapon belül nem jelentkezik.
A fenti általános szabályokon felül azonban az állat, ezen belül is a kutya befogására speciális szabályok vonatkoznak. Aki ebek befogásával, tartásával foglalkozik, vagy akit jogszabály kötelez erre, minden rendelkezésére álló eszközzel köteles megkísérelni a tulajdonos értesítését az állat befogásáról, a befogást követő 15 napon belül.
Ha az állat tulajdonosa:
- ismertté válik, akkor köteles az állatot visszavenni, és megtéríteni a befogással,
elhelyezéssel kapcsolatos költségeket. Az állatvédelmi hatóság az állatot elkobozza és a tulajdonost a költségek megtérítésére kötelezi, ha a tulajdonos
az állatot nem veszi vissza, vagy az a részére nem adható ki, az állat egészségét
súlyosan veszélyeztető tartási körülmények miatt.
Ezt követően gondoskodik:
- az állat tulajdonjogának átruházásáról,
- az állat végleges elhelyezéséről, ha a tulajdonjog átruházását jogszabály kizárja
vagy az eredménytelen. Az elhelyezés eredménytelensége esetén az állat élete
megengedett módon kioltható. Ha a végleges elhelyezés rendszeres költségráfordítással biztosítható, a volt tulajdonos maximum 12 hónapra jutó költség
megfizetésére kötelezhető a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően.
- a befogástól számított 15 napon belül nem válik ismertté, az állat az állam tulajdonába kerül.
Az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állam tulajdonába került állat:
- tulajdonjogának átruházásáról,
- végleges elhelyezéséről, ha a tulajdonjog átruházását jogszabály kizárja vagy az
eredménytelen. Az elhelyezés eredménytelensége esetén az állat élete megengedett módon kioltható. A befogott, embert nem mart kóbor eb csak 1 évnél nem régebbi, igazolt veszettségoltás után adható ki. A korábbi tartójának vissza nem adott állat 15 nap után értékesíthető, vagy véglegesen elhelyezhető.
Hagyaték: a magára maradt kutya
Feltettük már magunknak a kérdést: mi történik kedvencünkkel a halálunk után? Egyre több állattartó ismeri fel, hogy kedvencére nézve felelősen dönt, ha annak sorsáról már előre, végrendeletben gondoskodik. Így ugyanis nem teszi ki állatát a bizonytalan jövőnek. Végrendelet hiányában ugyanis a törvényes öröklés az irányadó, ezért előfordulhat, hogy az állat olyan örököshöz kerül, aki nem kutyabarát, vagy állattartáshoz nem ideálisak a körülményei, esetleg nem rendelkezik kellő ismerettel.
A végrendelkezés során az állat tulajdonosa (az örökhagyó) meghatározhatja, halála esetén mely személy, vagy személyek részesüljenek a hagyatékból. Lehetőség van csak a kutyáról rendelkezni, s az örökös halála esetére helyettes örökös, utóörökös is megnevezhető. A végrendeletet elkészítheti közjegyző vagy ügyvéd, illetve az örökhagyó saját maga is tehet írásbeli végrendeletet. A közjegyzőnél letétbe helyezett végrendelet a Végrendeletek Országos Nyilvántartásában, az ügyvéd által készített végrendelet és letét igénylése esetén a Magyar Ügyvédi Kamara által vezetett Végrendeletek Országos Központi Végrendeleti Nyilvántartásában biztosan megtalálható.
A végrendelkezésnek komoly hatásai lehetnek, ezért a törvény meghatározza a formai és tartalmi követelményeket, melyek annak érvényességéhez szükségesek. Akik kedvencüket megfelelő személy által biztosított megfelelő bánásmódban kívánják részesíteni, feltétlenül tájékozódjanak a részletszabályokról, végintézkedési lehetőségekről.
Közigazgatási jogi szankciók
Mint ahogy az élet többi területén, úgy a kutyatartás során is számolhatunk azzal, hogy ha állatunkat nem a jogszabályoknak megfelelően tartjuk, gondozzuk, az adott esetben negatív jogkövetkezményeket von maga után. A visszatartó erőt ugyanakkor a szankció elmaradhatatlansága adja, ezért kiemelkedően fontos a hatóságok szerepe.
Fontos kiemelni, hogy az állattartás szabályozása hazánkban komplex, vagyis több jogágra kiterjedő, így jogáganként a szankciók másfélék lehetnek. A jogterület legnagyobb hányadát a közigazgatási jog szabályozza, ún. ágazati jogszabályokban. Az állatvédelem egyes területeit szabályozó szabálysértési jog, illetve a büntetőjog is kilátásba helyez szankciókat, a nem jogszabálykövető magatartások esetére. Tekintettel a fentiekre, a jogkövetkezményeket e három jogterület vonatkozásában lehet csoportosítani.
Az állatvédelmi hatóság az állatok kíméletére vonatkozó előírások megsértése, állatkínzás észlelése esetén, illetve ezekről történő tudomásszerzéskor köteles haladéktalanul eljárni, vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság intézkedését kezdeményezni.
Amennyiben saját hatáskörében el tud járni, az alábbi közigazgatási szankciókat alkalmazhatja:
- Állatvédelmi bírság: Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti, vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni. Az állatvédelmi bírság mértékét, megállapításának módját, a kiszabására és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat, az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: bírságrendelet) tartalmazza. A bírság esetleges megfizetése nem mentesít az egyéb jogkövetkezmények alól! A bírság alapösszege 15.000 forint, azonban az alapösszeg 75.000 forintra emelkedik, ha a bírság kiszabására okot adó jogsérelem elszenvedője kedvtelésből tartott állat. Az alapösszeget a jogsértés körülményeitől függően meg kell szorozni a bírságrendelet 1–4. melléklete szerinti szorzókkal (1–10). Több tényállás együttes fennállása esetén a szorzókat össze kell adni. Szándékos elkövetés esetén kötelező az adott tényálláshoz tartozó legmagasabb szorzót alkalmazni. Három éven belül elkövetett, azonos tényállású jogsértés esetén a kiszabott bírság minimum a korábbi másfélszerese, maximum az adott jogsértésre meghatározott legmagasabb összeg alkalmazható.
- Hiányosságok kijavítására, pótlására való kötelezés. Az állatvédelmi bírság kiszabása helyett vagy amellett alkalmazható.
- Állatok gondozásával, a velük való helyes bánásmóddal kapcsolatos állatvédelmi oktatáson való részvételre kötelezés. Ha az állattartó a kötelezettségének önként nem tesz eleget, az állatvédelmi képzés, illetőleg annak hátralévő része helyébe állatvédelmi bírság lép, melynek mértékét úgy kell megállapítani, hogy egy nap képzésen való részvételnek ötvenezer forint állatvédelmi bírság felel meg. Az állatvédelmi képzésen való részvétel állatvédelmi bírságra történő átváltása esetén a bírság összege legalább százezer forint.
- Állattartástól való eltiltás. Ha kedvtelésből tartott állat tartója, az állatok védelmére vonatkozó jogszabályok, vagy hatósági határozat rendelkezésének szándékos vagy ismételt megsértésével, állatának maradandó egészségkárosodását vagy elpusztulását okozza, és a kedvtelésből tartott vagy a jövőben tartandó állat jóléte, állatvédelmi bírság kiszabásával és az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezéssel sem biztosítható, az állatvédelmi hatóság – állatvédelmi bírság kiszabása mellett – az állattartót állat kedvtelésből való tartásától, a jogsértés súlyától függően, 2–8 évre eltiltja állatvédelmi bírság kiszabása mellett.
- Állat elszállítása, elkobzása. Ha az állattartó az állatvédelmi jogszabályokban foglalt rendelkezéseket nem, vagy nem megfelelően teljesíti, és ezáltal az állat vagy ember egészségét súlyosan veszélyezteti, az állatvédelmi hatóság az állat tulajdonosának költségére elrendelheti – a feltételek biztosításáig – az állat megfelelő helyre való szállítását, és a várható tartási költségek tulajdonos általi megelőlegezését. Ha az állattartó az állatvédelmi hatóság által előírt időpontig gondoskodik a jogszabályszerű állattartási feltételek biztosításáról, úgy az elszállított állatot részére vissza kell szolgáltatni, ellenkező esetben az állatvédelmi hatóság az állatot elkobozza.
- Figyelmeztetés: Figyelmeztetés alkalmazásának akkor van helye, ha közigazgatási szabályszegés elkövetése miatt más szankció nem alkalmazható, vagy ha a közigazgatási szabályszegés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és a figyelmeztetéstől kellő visszatartó hatás várható
Szabálysértési szankciók
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) rendelkezései a következő magatartásokat büntetik:
Veszélyeztetés kutyával:
A 193. § (1)-(2) bekezdései értelmében szabálysértést követi el, aki a felügyelete alatt
álló kutyát
- a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,
- természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja – kivéve: vadászkutya, szarvasgomba-kereső kutya,
- szájkosár és póráz nélkül, közforgalmú közlekedési eszközön szállítja – kivéve: vakvezető, mozgáskorlátozottakat segítő kutya,
- vendéglátó üzlet kivételével élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre beengedi, illetve beviszi – kivéve: vakvezető, mozgáskorlátozottakat segítő kutya,
- veszélyes ebét nem zárt helyen tartja, nem helyez el a ház (lakás) bejáratán
a veszélyes ebre utaló megfelelő figyelmeztető táblát.
Köztisztasági szabálysértés:
A 196. § (1) bekezdés b) pontja szerint szabálysértést követ el, aki a felügyelete alatt álló állat által közterületen, közforgalom céljait szolgáló épületben, vagy közforgalmú közlekedési eszközön okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik. Köztisztasági szabálysértés miatt nem vonható felelősségre az a fogyatékossággal élő személy, aki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott cselekményt a felügyelete alatt lévő vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutyára vonatkozóan követi el.
A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések:
- pénzbírság: legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint. A közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr, továbbá az önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó termőföldeken a mezőőr is szabhat ki helyszíni bírságot, amennyiben a helyszíni intézkedés során a szabálysértés elkövetését az eljárás alá vont személy elismeri. Összege ötezer forinttól ötvenezer forintig terjed, 6 hónapon belül elkövetett újabb szabálysértés esetén legfeljebb hetvenezer forint. Amennyiben az eljárás alá vont nem fizeti meg a bírságot, azt a bíróság átváltoztathatja szabálysértési elzárásra, illetve közérdekű munkára, a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén és mértékben.
A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések:
- elkobzás: akkor is alkalmazható, ha az eljárás alá vont nem büntethető. Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.
- figyelmeztetés: csekély súlyú cselekmény esetén alkalmazható rosszallás, egyúttal a szabálysértési hatóság felhívja az eljárás alá vontat, hogy a jövőben tartózkodjon az elkövetéstől.
Büntetőjogi szankciók
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) rendelkezései a következő magatartásokat büntetik:
Állatkínzás
A Btk. 244. § értelmében bűncselekményt (vétséget) követ el és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki a gerinces állatot (így a kutyát is) indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy olyan indokolatlan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, illetve aki gerinces állatát, veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi.
A Btk. állatkínzás tényállása csak a legsúlyosabb cselekményeket tartalmazza. Fontos kiemelni, hogy nem képezi az értelmezés háttérjogszabályát az Ávtv., vagyis a bűncselekmény tényállásszerűségének megítélésénél kizárólag büntetőjogi fogalmak alapján lehet eljárni. Ennek megfelelően a Btk. nem értékeli a fájdalomérzetet, a maradandó egészségkárosodást viszont a testi sértésnél meghatározottak szerint kell figyelembe venni.
Lényeges eltérés, hogy a Btk. 244. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bűncselekményt
(bántalmazás, bánásmód) bárki elkövetheti, a b) pont szerinti elűzés, elhagyás, kitevés magatartás elkövetője csak az állattartó lehet.
A 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” kitétel azt jelenti, hogy bármely, a Btk.-ban meghatározott büntetés vagy intézkedés legkisebb mértéke is alkalmazható, vagyis értelemszerűen nem kizárólag szabadságvesztés kiszabására kerülhet sor. Ez a meghatározás lehetővé teszi továbbá azt is, hogy a büntetéskiszabás szabályai szerint a bíróság egy vagy több büntetést, intézkedést alkalmazzon – az adott ügy körülményeitől függően akár egymás mellett is. A Btk. rendelkezése szerint állatkínzás elkövetése esetén az állatot el kell kobozni, ez bírói mérlegelést nem tűrő kötelezettség (a Szabs. tv. is tartalmaz hasonló rendelkezést). Az elkobzás akkor sem mellőzhető, ha az elkövető büntetőjogilag nem felelősségre vonható. Élő állat elkobzása esetén a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatot a természetvédelmi hatóságnak, más állatot pedig az állategészségügyi hatóságnak kell átadni. Az állat támadásának elhárítása érdekében végrehajtott cselekmény fő szabályként nem bűncselekmény, így pl. a sétáltatott kutya agresszív támadó fellépése esetén indokolt lehet a védekezés, akár erőszakkal is. Az indokoltság azonban csak közvetlen, másként el nem hárítható veszély esetén áll fent, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett. Először lehetőleg a büntetőjogilag irreleváns elhárítási módot kell alkalmazni, majd ennek hiányában, illetve amennyiben nem biztonságos, akkor alkalmazható a legenyhébb sérelmet okozó elhárítási mód. Nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát.
Nemcsak az büntetendő, ha az állat maradandó egészségkárosodást szenved vagy életét veszti, elég, ha a cselekedet vagy mulasztás erre objektíven alkalmas. Ha maga az eredmény is bekövetkezik, a büntetés kiszabása során súlyosabb következmény alkalmazandó. A maradandó fogyatékosság, súlyos egészségkárosodás megállapítása orvosszakértői feladat.
Bűncselekményt követ el az is, aki a kutyáját elűzi, elhagyja vagy kiteszi. Ezt a bűncselekményt az állattartó, vagyis a kutya tulajdonosa, gondozója, felügyelője tudja elkövetni. Minden olyan magatartás ide tartozik, amelynek eredményeként a korábbi tartás, gondozás, őrzés megszűnik. Az állatkínzás megállapítása során nincsen jelentősége annak, hogy az állat érzett-e fájdalmat, ugyanakkor fontos, hogy mulasztással is elkövethető, tipikusan ennek minősül az állat életfeltételeiről való gondoskodás hiánya.
Magasabb büntetési tétellel jár (minősített eset), ha az elkövető az állatnak különös szenvedést okoz, az „átlagosnál” lényegesen nagyobb fizikai vagy pszichikai gyötrelmet okoz, pl. ha a bántalmazás hosszan tart, mint pl. a tűzhalál, az élve eltemetés, a brutális, gátlástalan elkövetési mód, azonban a gyógykezelés fájdalmas volta, illetve az állat megölése utáni, a felfedezés meghiúsítását célzó cselekmény nem tartozik ide.
Szintén minősített eset, ha az elkövető cselekménye, mulasztása több (legalább két) állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.
Tiltott állatviadal szervezése
A Btk. 247. § értelmében bűncselekménynek minősül a tiltott állatviadal szervezése, továbbá az is, ha valaki ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt, ilyen célból állatot megszerez, tart, tenyészt, kiképez, idomít, vagy forgalmaz. Fontos kiemelni, hogy már egyetlen esemény szervezése is elegendő, nem szükséges sem a tényleges lebonyolítás, sem a rendszeres megtartás!
Az állatviadalon csupán nézőként való részvétel jelenleg önmagában nem bűncselekmény, ha azonban például belépődíjat fizet a szervezőnek vagy a fogadást kötőnek, eszközöket, kellékeket szolgáltat (pl.: ketrec, szíj, bot stb.), tettéért bűnsegédként felelhet.
Veszélyes állat, veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése
A Btk. 359. § a veszélyes állat, illetve a veszélyes eb tartásával kapcsolatos következő magatartásokat két évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti, mivel azok komoly kockázatot és akár közvetlen veszélyt is jelenthetnek a környezetükben élő emberek, állatok biztonságára:
- veszélyes állat engedély nélküli tartása, szaporítása, elidegenítése, az ország területére behozatala, a jogszabályban előírt biztonsági előírás megszegése,
- veszélyes eb
- szaporítása,
- ország területére behozatala, kivitele,
- versenyeztetése,
- engedély nélküli tartása,
- a jogszabály megszegésével történő elidegenítése, megszerzése,
- ivartalanítási kötelezettség megszegése,
- tartásra vonatkozó biztonsági előírás megszegése,
- őrző-védő feladat végzésére tartás, kiképzés, ilyen feladat végeztetése (minősített esetként súlyosabban, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő).
Büntetőeljárás
A büntetőeljárások lefolytatásának elsődleges szabályait az 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) határozza meg. Amennyiben nyomozás elrendelésére kerül sor, abban az esetben irányadóak az alábbi rendelkezések.
A Be. 204. § (1) bekezdése szerint a büntetőeljárás során tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan tárgy (dolog), amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas, így különösen az, amely a bűncselekmény elkövetésének vagy az elkövetőnek a nyomait hordozza, vagy a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, illetve amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, valamint amelyre a bűncselekményt elkövették. Tipikusan ez utóbbinak minősül a sérült vagy elpusztult állat, ezen túl azonban jelentősége lehet például az oltási könyvnek a gondozás elmulasztása, míg a kutyaháznak, láncnak, nyakörvnek a tartási körülmények, az elkövetés eszközének pedig a bántalmazás körében.
A büntetőeljárások során alkalmazható kényszerintézkedések keretében kerül meghatározásra a lefoglalás fogalma. A Be. 308. § (1)–(3) bekezdése szerint a lefoglalás célja a bizonyítási eszköz, illetve az elkobozható dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítása a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében. A lefoglalás a lefoglalás tárgya feletti tulajdonjogot korlátozza. El kell rendelni a lefoglalást, ha annak tárgya bizonyítási eszköz, vagy elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá esik. Lefoglalni az ingó dolgot, a számlapénzt, az elektronikus pénzt vagy az elektronikus adatot lehet. A kényszerintézkedést a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság rendelheti el.
A büntetőeljárás alatt a lefoglalás fenntartásának indokoltságát jogszabályban meghatározottak szerint vizsgálni kell. Ha a lefoglalásra a továbbiakban az eljárás érdekében nincs szükség, haladéktalanul intézkedni kell a lefoglalás megszüntetése és a lefoglalt dolog kiadása iránt, vagy a lefoglalt dolog elkobzását kell indítványozni.
A Be. 566. § (5) bekezdése értelmében, ha a vádlottat gyermekkor vagy kóros elmeállapot miatt mentik fel, de egyébként megvalósul a jogellenes cselekmény, a bíróság elrendelheti az elkobzást.
A büntetőeljárási törvény mellett a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtására vonatkozóan a 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet ad részletes útmutatást. Ezen rendelet 66. §-a tartalmazza az állatok lefoglalása esetén alkalmazandó különleges szabályokat, amelyeket a Btk. 242–247. §-ában meghatározott bűncselekmények gyanúja alapján indult büntetőeljárás esetén kell alkalmazni. A korábban, a Be. rendelkezései alapján tett megállapításokat alátámasztva ez a jogszabály konkrétan előírja, hogy meghatározott iratok mellett a bűncselekmény tárgyát képező élő állatot is le kell foglalni. A lefoglalást követően az élő állat a bűnjelkezelőhöz nem szállítható be, annak elhelyezéséről a Btk. 244–247. §-ában meghatározott bűncselekmények gyanúja alapján indult büntetőeljárás esetén, a lefoglalás helye szerint illetékes Kormányhivatal szakmai főosztálya, a Btk. 242–243. §-ában meghatározott bűncselekmény gyanúja alapján indult büntetőeljárás esetén, a lefoglalás helye szerint illetékes nemzeti park igazgatóság köteles gondoskodni, vadászható állatfaj esetén a vadászati hatóság véleményének figyelembevételével.
A lefoglalt élő állatnak az érdekelt őrizetében hagyásával és az előzetes értékesíthetőségével kapcsolatban a Kormányhivatal véleményét be kell szerezni. Ha a lefoglalt élő állat a Kormányhivatalhoz jellege, gondozásának szükségessége miatt nem szállítható be, díjazás ellenében a szakszerű kezelés feltételeivel rendelkező civil szervezet őrizetébe és kezelésébe is adható. A lefoglalt élő állatnak a jogosult részére történő visszaadása az állategészségügyi előírások figyelembevételével történik.
A fentiekben ismertetettekkel azonos módon szabályozza a lefoglalás, elkobzás kérdését a Szabs. tv. is, azzal az eltéréssel, hogy lefoglalásra a szabálysértési hatóság mellett jogosult az előkészítő eljárást lefolytató szerv, valamint a helyszíni bírság kiszabására jogosult is – amennyiben az adott tényállás esetén helyszíni bírság kiszabására a törvény lehetőséget ad.
Elkobzásra más jogszabály is lehetőséget ad. 2019. január 1-jétől a közigazgatási szabályszegések szankcióit – így az elkobzást is – már a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény tartalmazza.
Az elkobzás mellett a lefoglalás témaköréről is érdemes néhány szót szólni. 2018. január 1-jén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) hatályon kívül helyezték és hatályba lépett az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), mely több más jogintézmény mellett a lefoglalás témakörében is változásokat eszközölt.
A Ket. korábbi 50/A § (1) bekezdésének értelmében: „Az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság a tényállás tisztázása érdekében jogosult valamely dolog birtokának a birtokos rendelkezése alóli elvonására (a továbbiakban: lefoglalás), ha a tényállás másként nem tisztázható vagy az jelentős késedelemmel járna, vagy a lefoglalás mellőzése a tényállás tisztázásának sikerét veszélyeztetné.”
A Ket. korábbi 50/B § (1) bekezdése szerint: „A hatóság a lefoglalt dolgot elszállítja és megőrzi, vagy ha az elszállítás lehetetlen vagy aránytalanul magas költséggel járna, a dolgot a birtokos őrizetében hagyja, a használat és az elidegenítés jogának megtiltásával.
A Ket. fenti rendelkezéseit az Ákr. tulajdonképpen teljes egészében átvette, azzal az eltéréssel, hogy a Ket. korábbi 50/A § (1) bekezdését, immáron zár alá vételként nevesíti – amikor is a dolog ténylegesen kikerül az érdekelt őrizetéből –, míg a Ket. korábbi 50/B § (1) bekezdését továbbra is lefoglalásnak nevezi – mely esetben az érdekelt őrizetében hagyják a dolgot, aki azt rendeltetésszerűen használhatja is.
Az Ákr.-ben a zár alá vétel, illetve lefoglalás témaköre a 108–110. §-ban találhatóak. Az Ákr. alapján indult eljárásokban a hatósági letétről, valamint a közigazgatási hatósági eljárás során zár alá vett vagy lefoglalt dolgok tárolásának és értékesítésének részletes szabályait a 18/2017. (XII. 15.) IM rendelet tartalmazza. Az őrzési letét sajátos esetei (17. §) között szerepel az állat lefoglalásával kapcsolatos eljárás, amely lényegében azonos tartalmú, mint a büntetőeljárás során alkalmazandó eljárás. A lefoglalt élő állat a hatósághoz ezen esetekben sem szállítható be, annak elhelyezéséről a területileg illetékes állategészségügyi hatóság, védett állat esetén a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság gondoskodik.
Összefoglalva tehát: valamennyi releváns eljárásjogi szabály lehetővé teszi mind a lefoglalást, mind az elkobzást. A sérülések és az egészségkárosodás a gyógyulás folyamán jelentősen megváltoznak, megszűnhetnek, ezért utólagos vizsgálattal gyakran nem reprodukálhatóak. Különösen állatkínzás esetén fontos, hogy minden sérülést, körülményt, adatot rögzítsünk, akár olyat is, amely nem igényel állatorvosi ellátást, gyógykezelést, vagy ebből a szempontból mellékesnek tűnik.
Bírósági eljárás kezdeményezése – speciális jogosultak
Az ügyész jogosult keresetet indítani a tevékenységtől eltiltás, illetve a tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt, az állatok kíméletére és védelmére vonatkozó jogszabályok megsértése esetén. Mivel a hatályos Btk. nem tartalmazza az állattartástól eltiltás, mint szankció lehetőségét, az ügyészség polgári perben kezdeményezheti azt.
Az állatok védelmére irányuló tevékenységgel rendelkező civil szervezetek a bíróság előtt pert indíthatnak, hatósági eljárást kezdeményezhetnek az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt. Azért is tanácsos civil szervezetekhez fordulni, mert – a hasonló ügyekben szerzett rutinjukon túl – az eljárás során egyes többletjogosítványokkal rendelkeznek. Azon civil szervezeteket ugyanis, amelyek tevékenysége az állatok védelmére irányul, az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt, általuk kezdeményezett hatósági eljárásokban az ügyfél jogállása illeti meg, így például jogorvoslati joguk van.